KÖZJOGI NAGYTAKARÍTÁS 6. RÉSZ: AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS AZ ELSZÁMOLTATÁS KULCSA

A választási győzelem után a Tisza Párt támogatói számára az egyik legfontosabb ígéret a „valódi elszámoltatás”. Ennek a kapuja pedig a Markó utcában, a Legfőbb Ügyészségen található. Miután Polt Péter 2025 júniusában az Alkotmánybíróság élére távozott, az új legfőbb ügyész dr. Nagy Gábor Bálint lett, aki egy olyan örökséget vett át, amely a választók jelentős része szerint a „meg nem történt nyomozások” korszaka volt.

A legfőbb ügyész helyzete közjogilag az egyik legstabilabb Magyarországon. A kilencéves mandátum és a megválasztásához szükséges kétharmados többség olyan védőhálót jelent, amely elvileg a politikai függetlenséget szolgálja, de a gyakorlatban sokak szerint a számonkérés akadályává vált. A 2026-os új kormány számára a kérdés nem csupán személyi, hanem rendszerszintű: hogyan lehet rábírni az ügyészséget a korábbi, politikai szempontból kényes ügyek újranyitására?

Magyar Péter egyik legfontosabb és leggyorsabb lépése a csatlakozás az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez a lépés alapjaiban írhatja át a hazai vádhatóság szerepét, ugyanis az európai uniós forrásokat érintő korrupciós ügyekben a luxemburgi székhelyű hatóság közvetlenül nyomozhat Magyarországon, megkerülve a hazai ügyészségi „szűrőket”. Az EPPO jelenléte olyan szakmai standardokat és átláthatóságot kényszeríthet ki, amely mellett a hazai vádhatóság sem maradhat passzív.

Ugyanakkor az új kétharmados többség előtt áll egy drasztikusabb lehetőség is: az ügyészségi törvény olyan módosítása, amely lehetővé teszi a pótmagánvád kiterjesztését vagy egy független Antikorrupciós Ügyészség felállítását. Ez utóbbi közvetlenül a parlamentnek felelne, és hatáskört kapna a korábbi kormányzati ciklusok gyanús ügyeinek kivizsgálására.

Borítókép: MTI/Máthé Zoltán